A FESTŐRŐL

Girolamo PESCE

  • 1679-ben született Rómában
  • 8 évig tanult Carlo Maratta – aki Andrea Sacchi festőműhelyében tanult – mellett a képek helyes tervezését és kiegyensúlyozott komponálását
  • Később Francesco Trevisani mellett tanul, akitől elsajátítja a szokatlan színsémákat a váratlan kombinációival, amelyek képi produkciójának jelei voltak. 
  • 1716-ben az Accademia dei Virtuosi al Pantheon tagjai között üdvözölték.
  • Nápolyban megismerkedik az Althanokkal Pietro Metastasio révén, akinek keresztapja Pietro Ottoboni bíboros a művészetek nagy mecénása. Mestere Trevisani is Ottoboninak dolgozott.
  • Nápolyban Althan Mihály Frigyes bizza meg hat kép elkészítésével, melyből öt kerül Vácra.
  • 1727-ben készül el a Vácrátóton található Madonnával (47 éves)
  • 1752 december 18-án, Chracas arról számol be, hogy Pesce két másik képet küld Magyarországra: Madonna karonülő gyermekkel és Szent Pál remete képét, melyről semmi tudásunk nincs!
  • 1759-ban 80 évesen Rómába hunyt el.

További képek Magyarországon:

  • Vác-Hét kápolna, Szent Bernát Mária előtt (1725),
  • Vác, Püspöki könyvtár, Szent Januárusz vértanúsága (1727)

További művei (teljesség igény nélkül):

  • Maria Clementina Sobiescki (Madrid, Prado) 1721.
  • Maria Clementina Sobiescki con il principe Carlo (Lutterworth, Stanford Hall)
  • Betsabea al bagno, (Brno, Moravske Museo) 1732.
  • feldolgozás alatt vannak a festményei jegyzéke

FORRÁS ÉS BIBLIOGRÁFIA GIROLAMO PESCE MUNKÁSSÁGÁHOZ.:

  • N. Pio, Le Vite de pittori, scultori, architetti (1724), a cura di R. Engass, Città del Vaticano 1977, pp. 149 s.; 
  • N. Roisecco, Roma antica e moderna, I, Roma 1755, p. 296; M. Vasi, Itinerario istruttivo di Roma o sia Descrizione generale delle opere più insigni di pittura scultura, architettura, II, Roma 1814, p. 798; 
  • R. Engass, Introducing Girolamo P., in Burlington Magazine, 1976, n. 880, pp. 491-500 (trad. it. in R. Engass, Girolamo P,: un pittore ‘alla ribalta‘, in Colloqui del Sodalizio, V, (1975), pp. 41-51); 
  • G. Garas, Tableau baroques inconnus à Budapest, in Bullettin du Musée Hongrois des Beaux Arts, LIII (1979), pp. 171-188; F. Caraffa – S. Pontesilli, Girolamo P. e Giovanni Silvagni pittori romani a Filettino, in Atti e Memorie della Società Tiburtina di Storia e Arte, 1980, n. 53, pp. 381-389; 
  • S. Rudolph, La pittura del Settecento a Roma, Milano 1983, tavv. 565-566; M. Coccia, P. Girolamo, in La pittura in Italia. Il Settecento, II, Milano 1989, pp. 829 s.; 
  • S. Iacobini, Le vicende costruttive di S. Giuseppe alla Lungara e il progetto architettonico di Ludovico Rusconi Sassi. L’architettura da Clemente XI a Benedetto XIV. Pluralità di tendenze, a cura di E. Debenedetti, Roma 1989, pp. 54, 66; 
  • A. Negro, in L’Arte per i papi e per i principi nella campagna romana. Grande pittura del ‘600 e del ‘700, (catal.), I, Roma 1990, pp. 140-144, schede 49-51; II, I Pallavicini e la ricostruzione della chiesa di S. Andrea a Gallicano, pp. 247-251; 
  • R. Engass, Girolamo P. bis, in Storia dell’Arte, 1991, n. 72, pp. 191-194; G. Sestieri, Repertorio della pittura romana della fine del ‘600 e del ‘700, II, Milano 1994, pp. 146 s.;  
  • O. Mandolesi, S. Onofrio al Gianicolo: suggerimenti per la ricostruzione storica degli interventi architettonici e decorativi settecenteschi,in L’arte per i giubilei e tra i giubilei del Settecento. Arciconfraternite, chiese, artisti, I, a cura di E. Debenedetti, Roma 1999, pp. 203-211; 
  • R. Randolfi, Gli interventi di restauro effettuati nell’Oratorio del Gonfalone nei secoli XVIII-XIX dai documenti dell’Arciconfraternita, in L’oratorio del Gonfalone a Roma. Il ciclo cinquecentesco della Passione, a cura di M.G. Bernardini, Cinisello Balsamo 2002, p. 169; 
  • A. Pampalone, Parrocchia di S. Andrea delle Fratte, in Artisti e Artigiani a Roma, I, Dagli Stati delle Anime del 1700, 1725, 1750 e 1775, a cura di E. Debenedetti, Roma 2004, p. 44; 
  • M. Tani, La rinascita culturale del ‘700 ungherese: le arti figurative nella grande committenza ecclesiastica, Roma 2005, pp. 58-60; 
  • E. Corp, The Stuarts in Italy, 1719-1766, Cambridge 2011, pp. 101 s.; V. Casale – F. Petrucci, Il Museo del barocco romano: la collezione Lemme a palazzo Chigi in Ariccia, 2007, p. 112; 
  • G. Tiziani, Un pittore degli Albani: Biagio Puccini a Bassano, Ronciglione, Soriano, Civita Castellana e un P. per caso, in Nel Lazio, 2011, n. 1, pp. 75-88; 
  • L. Saulli, in Francesco il Santo. Capolavori nei secoli nel territorio reatino, (catal.)  a cura di A. Imponente – M. Nuzzo, Pavona 2012, p. 266; A. Pampalone, Parrocchia di S. Lorenzo in Lucina, in Artisti e Artigiani a Roma, III, Dagli Stati delle Anime del 1700, 1725, 1750 e 1775,  a cura di E. Debenedetti, Roma 2013, pp. 202, 256; 
  • L. Paonessa, Girolamo P. pittore romano, in Lazio Ieri e Oggi, 2014, n. 590, pp. 25-27; Girolamo P. pittore romano, ibid., n. 591, pp. 59-61; 
  • Girolamo P. pittore romano, ibid.,n. 592, pp. 92-95; 
  • R. Randolfi, Aggiunte a Girolamo P., ibid., n. 601, pp. 416-419.